székelyföldi vérnapok, 1944. szept.–nov.: a Maniu-gárda székelyirtó tömeggyilkosságai. – A szovjet hadsereg nyomában a már megszállt vidékek m.lakta falvaiban megjelentek az oláh félkatonai alakulatok, a Nemz-i Parasztpárt vezéréről, Iuliu Maniu (akkor állammin-ről elnevezett) ún. Maniu-gárdisták. Az Árkost (Háromszék vm.) megszálló önkéntesek egy helybeli székely házát kifosztották, állapotos feleségét megerőszakolták; ezzel kezdődött az É-erdélyi terrorsorozat. – IX. 26: Gavril Olteanu vezetésével 35 gárdista Szárazajtán lemészárolt 12 székelyt. Gyergyószentmiklós felé vonulva fosztogatva terrorizálták a helybelieket, útközben még 8 székelyt meggyilkoltak. Ez a csoport X. 6: Gyergyószentmiklóson a téglagyárban 3 székelyt agyonlőtt, X. 8: Csíkszentdomokoson 11 embert kivégzett. XI. 11: Maros-Torda vm-ből kb. 4000 m-t hurcoltak el a Maniu-gárdisták Földvárra (Brassó vm.) vagy Zsilvásárhelyre (Tírgu-Jiu), akiknek egy része meghalt az úton v. az internálótáborban (pl.: Mezőpanitról 40 férfit, 6 nőt és 1 gyereket hurcoltak el; a szovátai 19 fogolyból csak 4 tér vissza), stb. – Ezen gyilkosságok miatt is XI. 12: a ro-i Szövetséges Ellenőrző Biz. nevében Vinogradov szovjet tábornok elrendelte, hogy „ameddig Romániának olyan őszintén demokratikus kormánya nem lesz, amely biztosítani tudja a fegyverszüneti föltételek végrehajtását, a demokratikus magyarság jogait, a reakciós közigazatásmak el kell hagynia Erdélyt”. Ezért az oláh közigazgatást XI. 14-ig visszavonták É-Erdélyből. XI. 15: a bukaresti komm. központi napilap, a Scínteia írta a vérengzésekről: „Olyan bizonyító anyag van kezünk ügyében melynek láttán égnek áll az ember haja.” XI. 16: a kormány föloszlatta a Maniu-gárdát; a parasztpárti Dreptatea c. lapban Maniu megköszönte a gárdisták hazafias akcióit. – 1945. IV. 7. Brassóban megkezdődik a ~ rendező Maniu-gárdisták pere, a V. eleji ítéletek szerint Olteanut távollétében életfogytiglani börtönbüntetésre, a többieket néhány évre v. hónapra ítélték, ennek kihirdetése után 4 szárazajtai székelyt megvádoltak azzal, hogy oláh katonákat kínoztak és öltek meg. 88

Vincze Gábor: A romániai m. kisebbség. tört. kronológiája 1944–1953. – Raffay 1995: 15.